Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mezőszentgyörgy története

2008.12.06

Mezőszentgyörgy község az ország dunántúli részén, a Mezőföldön található. Ez a Mezőföld háromszög alakú vidék, a Duna, a Dunántúli-középhegység, a Balaton és a Sió-csatorna között terül el. Területe 4500 km2. Területének zöme Fejér megyéhez tartozik, így 1950-től Mezőszentgyörgy is (1950 előtt Veszprém megyéhez tartozott).


Éghajlata, növényzete, talaja szinte semmiben sem különbözik az Alföld tájaitól. A levéltári adatok szerint a község Árpád-kori, XII. századi település. A helység neve jellegéből ered. A határ nagy része mező volt. Szent György a juhászok védőszentje. Szent György napján, április 23-án hajtották ki a juhászok nyájaikat a legelőre. Így lehet: Szent György Mező. Neve többször változott. Zsigmond király idejében, 1390-ben Zentgyurgh-nek írják. Később, 1647-től Mező Szent Györgynek írták és mondták. Most már a három összekapcsolódott, így lett Mezőszentgyörgy. 1544-1646 között a dikaszedők nem jegyezték fel, más forrásból szerzett adatok szerint 1578-ban villa deserta. A XVI. században már református templomot is építettek. A XVII. század közepén lakott, később annyit tudunk róla, hogy 1685-ben 30 telkéből 19 puszta. Népessége lassan szaporodott, csak 1828-ra ért el jelentékeny gyarapodást. A helység nem kerül többé vissza az egyházi uraság kezére. A XVII. században a Palásthy és más nemesi családok birtokolják.

A Rákóczi szabadságharc idején a falut felgyújtották a Vak-Bottyán János kurucai elő menekülő labancok. Majdnem az egész falu leégett. Elpusztult a református parókia, benne hamuvá égtek az egyház értékes anyakönyvei és egyéb iratai.

Fő megélhetési forrásai a földművelés és állattenyésztés. A határ a XVIII. század előtt egy-, 1760-ban már háromnyomású, közepesen termékeny. A lakosság röghöz kötött örökös jobbágy, szabadmenetelt csak a jövevények, elsősorban zsellérek élveznek. 1773-ban népe magyar és túlnyomó részben helvét hitű. Még 1775-ben elvétve fordul csak elő egy –egy katolikus család a faluban, az is inkább a birtokosok között. 1785-ben 140 a római katolikus hívők száma, akik a lepsényi plébániához tartoznak. 1779-ben a község lélekszáma: 622. Ebből 501 református és 121 római katolikus vallású.

Az 1800-as években fellépő himlő- és kolerabetegségek miatt nagy veszteség érte lélekszámban a községet. A Palásthy Györgynek adományozott birtok zálogosítás révén a Hollósy család birtokába került. Utána 1838-ban Matkovics István visszaperelte és két nemzedéken keresztül birtokolta.

Mezőszentgyörgy a XIX. század elején 115 házból álló, viszonylag népes település. Lakosainak száma a kétszázat meghaladja. Fejlődését a Győr-Veszprém-Dombóvár vasútvonal megépülte és a balatoni üdülőkultúra fellendítése segítette. A falu lakosságának nagy szerepe volt az 1848-49-es szabadságharcban, konkrétan a pákozdi csata szerencsés kimenetelének, nagy győzelmének segítésében. Megakadályozták, hogy Jellasich üzenete eljusson Phillipovics tábornokhoz, kinek pénzt kellett volna küldenie, és Fehérvár körül csatlakozni kellett volna Jellasich seregéhez. A nemzetőrök megölték a futárokat, így nem tudták megerősíteni Jellasich seregét.

Mezőszentgyörgyön született Eötvös Károly író, a község református lelkészének fia 1842-ben. 1871-ben Veszprém megye ügyésze. Újságíró és képviselő. 1883-ban megnyerte a tiszaiszlári zsidópert.

1895-ben lakóházat vásárolt magának a faluban és 1200 kat. holdat. Az a ház a mai könyvtár épülete. Ezután csak az írásnak élt. Később földjét eladta és az árán hazahozatta Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc hamvait. Községünkben lévő lakóházában írta Utazás a Balaton körül c. művét, amelyben először írja le a Balaton-környék és a Bakony szépségeit. 1916-ban halt meg Budapesten, Veszprémben temették el.

1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után megalakítják a Munkástanácsot, ezen belül a Direktóriumot, és kezükbe veszik a község irányítását. Könnyítettek az aratók sorsán. 11 rész helyett 10, sőt 9 részt kaptak. Ez meg is maradt mindvégig, a Tanácsköztársaság bukása után is. Megszüntettük a lójárási kötelezettséget. Ez abból állott, hogy az aratónak az arattató gazda adott 1000-1200 négyszögöl kukoricaföldet, aminek a lóval végezhető munkáját: szántást, vetést, ekézést, behordást a gazda végezte, amiért az arató tíz napot szolgált a legnagyobb munka idején. Ezt a tíznapi munkát szüntették meg. A tanácshatalom 133 napi fennállás után elbukott Az utána következő évekre rányomta a bélyegét az egyre jobban élesedő gazdasági válság.

A második világháborúban a község véres csaták színhelye volt. Beleesett a németek védővonalába, a Balaton mellékén kiépített Margit vonalba. Itt akarták az oroszok előrenyomulását megállítani. Ezért már a csaták előtt hónapokkal német katonákat szállásoltak el a faluban. A hadvezetőség terve nem sikerült. Az orosz haderő megkerülte a védővonalat és 1944. december 6-án Mezőszent­györgyöt is elfoglalták. Ezt megelőzően a hatóság felszólította alakosságot a község elhagyására. Senki sem mozdult. Csak a nyílt harc elől kezdett menekülni a lakosság a határba, és a közeli tanyákban levő épületekbe. Hét hétig tartotta kezében a községet az orosz hadsereg. 1945. január 18-án újra gazdát cserélt. Február 2-án a katonaság szigorú parancsban elrendelt a község kiürítését. 1945. március 21-22-én szűntek meg a harcok a faluban. 1945 áprilisában megkezdődött a visszatérés.

A háború után itt is megkezdődtek az újjáépítési munkálatok. A tanítás is beindult. 1945 tavaszán alakult meg a KMP és a Földosztó Bizottság 12 tagból. A párt titkára Moharos József tanító lett. Az ő irányításával osztották fel az 5. és 6. utcát házhelyeknek és a földet. Felosztottak 1325 kat. holdat 171 parasztnak. A családok földbirtoklási ívet kaptak, szélei nemzeti színű szalaggal díszítettek.

A békeévek beköszöntével az elsők között három termelőszövetkezet alakult: Haladás, Új barázda, Arany Kalász. 1950-ben egyesült a 3 TSZ Alkotmány néven és ekkor megalapította önálló pártszervezetét is. 1957. augusztus 20-án megalakult a munkásőrség négy taggal. A TSZ egyre gazdagodott, gyarapodott. Nagy segítséget kapott két patronáló szervtől, a Honvédelmi Minisztériumtól és a Csepeli Csőgyár és Kovácsológyártól. A gazdaságban egyre több nő dolgozott, gyermekeiket a község óvodájában helyezték el, amely 1949 óta működik.

1964. június 2-án alakult meg Lepsénnyel közösen, Lepsény székhelyén a Takarékszövetkezet. Elődje az Országos Központi Hitelszövetkezet volt, ami még 1920-ban alakult Mezőszentgyörgyön. 1949. április 24-én alakult meg falunkban az ország első népkönyvtára. A község szülöttéről, országos hírű írójának nevéről Eötvös Károly Népkönyvtárnak nevezték el. Innen indult el 1969-ben az olvasó népért mozgalom.

1950-ben a községházát tanácsházzá nyilvánították. Említésre méltó, hogy 1945 augusztusában megalakult a Földműves szövetkezet, amit az élet rohamos fejlődése hozott magával. 1980-ban községünkben 4 üzem állt a lakosság rendelkezésére.

A községnek egyháza, iskolája, községháza, postája már az előző században volt, orvosi rendelője csak a XX. század második felében, 1964-ben lett. A falu művelődési otthona 1948-ban létesült. Jelenleg egy nagy teremmel, egy kis teremmel, egy öltözővel és egy pénztárhelységgel rendelkezik. A község fiataljai színdarabok bemutatására, mesejátékok eljátszására használják. Író-olvasótalálkozók, mesedélelőttök, gyermekfoglalkozások, táncmulatságok szervezésére alkalmas. A mozi a község vendéglőinek felszámolása után, 1951-ben létesült és 1987-ig működött. 120 ülőhelyes. Hetenként két filmet vetítettek négy előadásban.

1970-ben egyesült a mezőszentgyörgyi és a lepsényi tanács, majd 1982 szeptemberétől az iskola is Lepsénnyel közös igazgatásúvá vált. Változást csak az 1990-ben megalakult új Önkormányzat hozott. Az Általános iskola is csak akkor önállósodott.

1990-től a településen jelentős fejlődés volt tapasztalható. A faluban alacsony áron eladásra került önkormányzati telkek lehetővé tették a további letelepedést. Fiatalok számára un. gyorsszerkezetű lakóházakat biztosítottak, s e program ismét a lakosság növekedéséhez vezetett.

A fejlesztések évről-évre követték egymást. Említésre méltó talán az utcák aszfaltozása, az általános iskola és óvoda épületének bővítése, a katolikus templom, és a Művelődési ház teljes restaurálása, valamint az Eötvös Károly emlékpark létrehozása.

2000. évre Mezőszentgyörgyön is számos külföldi (német, holland …) állampolgár szánta rá magát telek- és házvásárlásra.

A településen ma szinte minden megtalálható, ami az itteni élethez szükséges. Orvosi rendelő, állatorvosi ellátás, fiókgyógyszertár hetente két alkalommal, víz-, gáz-, telefon-, illetve csatornahálózat. Ehhez társul már a számtalan kisebb-nagyobb vállalkozás, mely szintén megkönnyíti az itt élő emberek életét.

Mint a leírtakból kitűnik, Mezőszentgyörgy rengeteg változáson ment keresztül az évek során. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a lakosság minden törekvése megvalósult. Számos feladat vár még lakóira a település felvirágoztatásában.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.